| Megváltozott munkaképességű munkavállalók a vállalatokban: hogyan bonthatók le a látható és láthatatlan falak?
Meghívó akciókutatásban való részvételre
Gondolatindító
A fogyatékkal élő emberek komoly hátránnyal indulnak a munkaerő-piacon, és bár a fogyatékos emberek jogait és esélyegyenlőségét, a védett foglalkoztatás lehetőségét számos jogszabály megfogalmazza, gyakran azonban mégsem találnak munkát. A fogyatékkal élő emberek mellett tágabb csoportként beszélünk a csökkent munkaképességűekről, akik közé soroljuk többek között a bizonyos százalékban rokkantnak nyilvánítottakat. A KSH által 2002-ben - a tartósan egészségügyi problémákkal küzdő népesség körében - végzett felmérés adatai szerint Magyarországon a 656 ezer munkaképes korú, megváltozott munkaképességű ember közül kevesebb, mint 95 ezren (14,4%) voltak jelen a munkaerőpiacon, és közülük is legalább tízezer munkanélküli volt, a többiek döntően a rokkantsági nyugdíjból, járadékból, vagy eltartottként éltek (HEFOP, 2003). Egyes becslések szerint pedig közel a megváltozott munkaképességű emberek 80%-a képes lenne valamilyen jellegű munka elvégzésére .
Magyarországon – az EU más országaihoz hasonlóan - bonyolult törvényi, szabályozási- és intézményrendszer támogatja a hátrányos helyzetűeket, ezen belül kiemelten a fogyatékosok jogait, lehetőségeit, az esélyegyenlőség feltételrendszerét. Ennek ellenére nemcsak a megváltozott munkaképességű munkavállalók nagy száma a drámai, hanem az a tény, hogy a rokkantsági ellátás mellett, vagy azt követően – számos okra visszavezethetően - az emberek nem tudnak (újra) munkát találni . Mind az egyén és szűkebb közösség oldaláról, mind pedig a makrogazdaság szempontjából fontos kérdés, hogyan lehetne ezt a többszázezer, munkaerőpiacon kívül rekedt, de az esetek többségében munkaképes embert visszasegíteni a munkaerőpiacra, és bevonni az értékteremtésbe.
A gyakorlatban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása számos formában valósulhat meg. A lehetőségeket a társadalmi-gazdasági környezet, az állami keretrendszer egyaránt befolyásolja, illetve a megváltozott munkaképességű ember (képességei, vágyai, iskolai végzettsége, motivációi, sérülése) maga is hatással van rá . A foglalkoztatás a védett munkahelyektől, a szociális foglalkoztatáson keresztül vezethet a nyílt munkaerőpiacon megvalósuló foglalkoztatásig.
A munkaerőpiacra való be- illetve visszavezetés, a benntartás elméletének és gyakorlatának fontos érintettjei a megváltozott munkaképességű emberek és szűkebb környezetén kívül:
• az állam (jogszabályalkotóként és szabályozóként, keretrendszereivel, támogatásaival és programjaival), és
• a társadalom (értékeivel, előítéleteivel, attitűdjeivel),
• a kapcsolódó civil szervezetek, illetve
• a vállalati szektor, a vállalatvezetők, kollegák és HR szakemberek.
Akciókutatásunk központi kérdése, hogy az eljövendő HR szakemberek, HR iránt fogékony egyetemi hallgatók hogyan gondolkodnak erről a témáról, mi a véleményük a megváltozott munkaképességűek alkalmazásáról, milyen lehetőségeket és nehézségeket látnak benne, és milyen megoldási javaslataik és ötleteik vannak.
A kutatás elméleti hátterét a kritikai pedagógia adja, mely irányzatnak központi célkitűzése a diákok kritikai tudatosságának növelése azáltal, hogy saját problémáikat és tapasztalataikat abban a szélesebb társadalmi kontextusban szemléljék, amelybe azok beágyazódnak. Célja továbbá az egyenlőtlen társadalmi viszonyok mögött meghúzódó hatalmi viszonyok feltárása és megváltoztatása. Jelen kutatás esetében vonatkozik ez a fogyatékkal élők hátrányos helyzetének javítására, de vonatkozik a diákok és a tanárok, illetve a kutatók és a kutatás alanyai közötti hatalmi aszimmetria csökkentésére is. Éppen ezért a kutatás témáján és a módszertani kereteken túl a kutatási kérdés(eke)t, a végrehajtandó akciókat, és az elemzés bizonyos részeit is a kutatás résztvevőivel közösen szeretnénk kialakítani egy kölcsönös megértésen alapuló dialóguson keresztül.
Választott módszertanunk, az akciókutatás egy olyan iteratív folyamat, melynek során a résztvevők egy egyéni és csoportos tanulási folyamaton mennek keresztül. A folyamat fázisai a következők: (1) megegyezés a kutatási kérdésben, majd az akcióban, (2) az akció végrehajtása, (3) tapasztalatok megosztása, reflexió. Az akciókutatás leglényegesebb pontja a cselekvés, amely ebben az esetben lehet egy film megnézése, fogyatékkal élőkkel való találkozás vagy egy civil szervezetnél tett látogatás – mindez a résztvevők megegyezésén múlik.
Kiket várunk, mint a kutatás résztvevőit?
• akiben van a HR iránti érdeklődés és érzékenység és/vagy akinek van a HR területen tapasztalata
• akiben van kedv és tettvágy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási helyzetének javítására
• akit érdekelnek az alternatív, kritikai megközelítések és tapasztalati kutatási módszerek
• aki szívesen szerezne élményeket és tapasztalatot egy részvételi akciókutatásban
• aki a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója.
A kutatás ütemezése
február 16. kedd 16.30-18.00: indító workshop: bemutatkozás, első gondolatok a témáról
márc 2. kedd: 15.00-18.00: közös akció terv elkészítése
márc. 2. és 16. között: közös akció végrehajtása, egyéni reflexió
márc 16. 15.00-18.00: záró workshop: tapasztalatok megosztása, csoportos reflexió, megoldási javaslatok (mit tehet a jövő HR-ese?)
A jelentkezéseket a következő email címre várjuk február 8-án 12.00-ig: -email-. A kutatásban max. 10 fő vehet részt, jelentkezési sorrend számít!
Várunk szeretettel minden kedves tettre kész jövendő HR-est!
Csillag Sára (tanársegéd) és Hidegh Anna (PhD hallgató)
Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetéstudományi Intézet,
Szervezeti Magatartás Tanszék,
Emberi Erőforrás Fejlesztés, Szervezetfejlesztés és Kultúra Kutatóközpont
|
Írta: 2010 február 08 hétfő - 15:18:17 - 
