Történelmi áttekintés:
1970-ben alakult meg az ország első szakkollégiuma a Rajk László Szakkollégium, a mai Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) jogelődjében, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE). Eredetileg egy kollégiumban együttlakó diákok köréből álló teljesen független, teljes autonómiával rendelkező intézményként jött létre. “Az alapítók fő célkitűzése a tagok szakmai, közösségi és társadalmi aktivitásának fejlesztése…” volt.

A kezdeményezést sok másik követte. Mára a “Közgázon” több mint 30 diákszervezet, csoport és szerveződés található, ebből szinte teljesen egyedülállóan, 6 szakkollégium. Az országban ma összesen mintegy 60-70 szakkollégium működik. Bár még ma is a szakkollégiumok többségét az jellemzi, hogy egy közös kollégiumban együtt lakva szervezik programjaikat, életüket, de nem ritka a kollégiumoktól függetlenül működő szakkollégium-típus sem, mint például a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiuma.

A szakkollégium alapvető célja, tagjainak, az anyaintézményben elsajátítható, alapvető tantervi ismereteken túlmutató ismeretanyag(ok), elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek elsajátítása, egy-egy választott terület mélyebb megismerése, a szakmai látáskör bővítése.

Mára mindezek odáig fejlődtek, hogy sok helyen felismerve a munkaerőpiac új kihívásait, az egyes szakterületeken tapasztalható telítődés okozta fokozódó verseny problémáit, az ezekre adandó válasz, felkészültség elsajátítását is igyekeznek tagjaiknak segíteni, biztosítani.

Típusaik és működési területeik igen differenciáltak: a tisztán elméleti képzésre koncentráló Rajk László Szakkollégiumtól, a gyakorlatorientált (BCE) Egyetemi Vállalkozói Szakkollégiumig (Marketing, Vezetés és Szervezés - gyakorlati alkalmazások) széles és változatos a paletta.