Lukács György (filozófus és esztéta) nevelt fia, Jánossy Lajos (fizikus) öccse.

Végzettségét tekintve gépészmérnök, de mint közgazdász vált ismertté a gazdasági fejlettség egzakt mérési módszereinek kidolgozásával és a háború utáni “gazdasági csodák” természetének megvilágításával.
1920. Bécsbe költöztek, itt kezdte meg mérnöki tanulmányait, majd berlini egyetemen folytatta, és a moszkvai egyetemen fejezte be, ahol 1939-ben mérnöki oklevelet szerzett.

1933-1942 között a moszkvai Ordzsonikidze Szerszámgépgyár munkatársa volt, majd 1942-ben hamis vádak alapján büntetőtáborba száműzték, ahol 1945-ig volt. 1945-1946 között a kaukázusi Majkopban vasgyári mérnöke. 1946 őszén visszatért Magyarországra. 1947-től a Nehézipari Központ előadója, később a tervezőiroda üzemmérnöke, főosztályvezetője, majd igazgatója. 1954-től az Országos Építésügyi Hivatal elnökhelyettese, közben, 1954-1956 között, az Országos Tervhivatal műszaki főosztályvezetője. 1956-1957 között ismét az Országos Építésügyi Hivatal elnökhelyettese, majd az Országos Tervgazdasági Intézet tudományos munkatársa volt 1957-től nyugdíjazásáig, 1974-ig.

Háromszor nősült. Első feleségéről Ánya címmel könyv is íródott. Második felesége Holló Mária, aki gazdasági eredményeinek papírra vetésében igen nagy ösztönző szerepe volt. Harmadik felesége Pannuska Erzsébet.

Kutatási területe a gazdasági teljesítmény, a gazdasági fejlettség mérése.

Főbb művei:
- A gazdasági fejlődés mérhetősége és új mérési módszere (1963)
- A gazdasági fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok (1966; 2. bővített kiadás 1975)
- Az akumulációs lavina megindulása (1979)
- Mérés, trend, evolúció. Válogatott írások (Szerk. Bekker Zsuzsa, 2001)

Díjak, kitüntetések:
- Állami Díj (1973)
- Lukács György-díj (1996)
- 1997-ben 3 nappal halála előtt megítélték számára a Köztársasági Érdemrend polgári fokozatát, melyet már csak halála után, felesége tudott átvenni helyette.




Mivel a szakmai művek nem fedhetik fel az azokat megalkotó embert, ezért ezzel a címmel egy olyan beszámolósorozatot kívánunk összegyűjteni és az érdeklődők elé tárni, melyben névadónkkal kapcsolatos élményeikről olyan személyek osztják meg gondolataikat arról a Jánossy Ferencről, akit Ő maguk megismertek, s akinek személyét mi már közvetlenül nem tapasztalhatjuk meg, élhetjük át.

Sokan mondják: iskolateremtő gondolkodó, remek mester, tanító, kreatív prezentációs eszköz készítő, sajátos jellem, akinek sajátos gondolkodásmódja élményszerűen tudott hatni hallgatóira, munkatársaira.

Hát, szólaljanak meg Jánossy néhai tanítványai, munkatársai, akiktől talán a szakmai anyagok mögött megbújó emberből is megismerhetünk, megragadhatunk valami közelebbit is!

Dr. Bekker Zsuzsa: Emlékeim JF-ről-Bekker Zsuzsa

Dr. Mihályi Péter: Emlékeim JF-ről-Mihályi Péter